Székesfehérvár műemlékei: elérhetőek a képek
Entz Géza az elmúlt években Székesfehérvár műemléki topográfiáját készítette el munkatársaival, amely a 142 műemlékkel együtt összesen 552 objektumot ír le. A portálunkon mostantól elérhető a kötet képanyaga.
A „Székesfehérvár műemlékei” című kötet a tudományos igény megtartása mellett a második világháború utáni osztrák és angol szerkesztési és könyvkiadási elveket követi, vagyis fotókon is bemutatja az felleltározott értéket, így a nagyközönség számára is „fogyasztható”, akár útikönyvként használható.
A kötet képanyaga, a térképekkel együtt, most megtekinthető a portálunkon.
A műemléki topográfia, magyarul műemléki helyrajz egy ország műemléki értékeinek teljes körű felleltározását jelenti, mégpedig mindazon meghatározó történeti összefüggés feltárásával és bemutatásával, amely a mai állapot kialakulásában szerepet játszott. Értelemszerűen nemcsak a kiemelt jelentőségű ilyen-olyan védelmet élvező épületekről és együttesekről van szó, hanem múltunk minden regisztrálandó és valamilyen módon fenntartandó, vagy a fejlesztésben felhasználandó értékéről, amelyet ma ilyennek tekintünk.
Míg Nyugat-Európában az alapos műemléki topográfia mind a hivatalos műemlékvédelem, mind a lakosság épített örökséghez való kötődésének alapja, addig Magyarországon még a tágabb szakma is alig ismeri és használja ezt a kutatási módszert és publikációs műfajt. Nálunk is volt a topográfiának nagy korszaka, azonban az ilyen kutatások rendszeres publikálása évtizedek óta szünetel.
A műemléki topográfia lényege, hogy a szakemberek megfelelő szakmai előkészítés után házról-házra bejárják a terepet és leírják az értékeket, de a feldolgozás részét képezi az utca- és településszerkezet, a helytörténet, a táj és az épített elemek kapcsolata is. Ez persze azt is jelenti, hogy a topográfiák egy idő után elavulnak, hiszen az újabb kutatások bővítik, esetenként felülírják a korábbi eredményeket, ezért ez ugyanolyan folyamatos tevékenység kell legyen, mint mondjuk a városi infrastruktúra karbantartása.
