Egy nagy utazás első lépései
Az Ipar 4.0, azaz a negyedik ipari forradalom várható társadalmi és gazdasági hatásait vizsgálta az a kutatás, melynek eredményeit műhelykonferencia keretében ismertették a Hiemer-házban. A Magyar Városkutató Intézet Kft. a Prosperis Alba Kutatóközpont megbízásából készítette el a reprezentatív vizsgálatot, melynek során nagyfoglalkoztatókat, kis- és középvállalkozásokat és a lakosságot is megkérdezték a témában.
A negyedik ipari forradalom az automatizálás, a robotok és a mesterséges intelligencia kora, melynek a jelenünkre és a jövőnkre gyakorolt hatásait vizsgálta a kutatás. A műhelykonferencián – ahol Alba robot üdvözölte a megjelenteket – önkormányzati képviselőkkel, valamint ipari, szakképzési és felsőoktatási vezetőkkel ismertették az eredményeket.
A felmérés módszertanát, eredményeit és várható társadalmi hatásait Ruff Tamás kutatási igazgató és Domokos Tamás, a Kodolányi János Egyetem Fejlesztő Szociológia Tanszékének tanszékvezetője ismertette.
Eszerint a fehérvári lakosok 48 százaléka úgy gondolja, hogy Székesfehérvár ipara fejlődő, 41 százalék nem lát változást, míg 11 százalék szerint inkább hanyatló. Az utóbbi években a lakosok szerint a fehérvári vállalatok nagysága, száma nőtt a legtöbbet, de a technológiai fejlettsége is sokat javult. Legtöbben a munkavállalók felkészültségében és számában, a vállalatok által befizetett adó nagyságában és a cégek egyetemekkel való kapcsolatában látnak romlást.
A fehérvári lakosok 46 százaléka szerint a robotok és a digitalizáció hatásairól a média a valóságnál kedvezőbb, 16 százaléka szerint kedvezőtlenebbet képet ad. A megkérdezettek egyötöde szerint kapunk a médiából a valóságnak megfelelő képet.
A kutatás résztvevőinek 5 százaléka véli úgy, hogy nagyon sokat, 28 százaléka elég sokat, 38 százaléka inkább kevesebbet, 29 százaléka semmit sem tud a robotokról. A lakosok úgy gondolják, hogy az ipari termelésben fogják a robotok és automaták átvenni a legtöbb dolgozó munkáját, de a bányászatban és a közlekedésben is látnak erre esélyt. Ezzel szemben úgy vélik, hogy a vendéglátásban valószínűleg nem következik be a robotizációs folyamat.
A Székesfehérváron élők azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a veszélyes, emberi egészségre ártalmas, valamint a nehéz, fizikailag megterhelő munkakörökben fognak megjelenni a robotok és az automaták. Kevesen látnak esélyt arra, hogy a kommunikációt igénylő munkakörökben a robotoknak lesz szerepük. Leginkább azzal értenek egyet, hogy egy intelligens gép soha nem tudja helyettesíteni az emberi életet, illetve az ipari robotok előbb-utóbb átveszik az emberek munkáját.
A vállalati vezetők véleménye szerint a multinacionális cégek közül sokan alkalmazzák az Ipar 4.0 megoldásokat, sokan kísérleteznek. A kis- és középvállalkozásoknak azonban kapacitáshiányai vannak, ők inkább kivárnak, és akkor váltanak Ipar 4.0-ra, ha egyedit tudnak alkotni. Sok múlik azon, hogy egy cég vezetői mennyire innovatív gondolkodásúak. A fiatal munkavállalók fogékonyak az új technikákra, gondot okoz azonban a középkorú középvezetői réteg szemléletváltozása. Látszik az is, hogy az emberi döntéseket nem lehet nélkülözni, de magasan képzett szakemberekre lesz szükség.
Forrás: Önkorményzati Kommunikációs Központ
Fotó: Molnár Artúr
