A házasság, mint érték - kutatási jelentés

A házasság világnapját minden évben február második vasárnapján ünneplik meg a polgári demokráciákban. A kezdeményezés 1981-re nyúlik vissza, amikor az Egyesült Államokbeli Louisiana állam kormányzója és a főváros, Baton Rouge polgármestere akciót hirdetett a házasságkötések rohamos csökkenésének megállításáért. Az ötlet akkora sikert aratott, hogy 1983-tól a Házasság Világnapja nevet kapta, azóta állami, egyházi és civil akciók kapcsolódnak hozzá szerte a világon. Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet, a világnaphoz időzítve készítette el reprezentatív lakossági vélemény-kutatását a házasság megítéléséről Székesfehérváron.
A kutatás során kíváncsiak voltunk arra is, hogy a lakosok ma mit tanácsolnának a fiataloknak az együttélési formákkal kapcsolatban. A fehérváriak 63 százaléka jelenleg azt a tanácsot adná a fiatal nőknek
és férfiaknak, hogy először éljenek együtt, majd csak azután házasodjanak össze, 19 százalékuk inkább az élettársi kapcsolatot javasolja nekik, 9 százalékuk véleménye szerint kössenek házasságot úgy a fiatalok, hogy előtte nem élnek együtt, illetve további 9 százalékuk bizonytalan ennek a kérdésnek a megítélésében.
A fehérvári felnőtt lakosok szerint egy nőnek átlagosan 27 éves korában, egy férfinak pedig 30 éves korában legjobb házasságot kötni, azonban jelzés értékű, hogy a lakosok egyötöde nem tudott erre a kérdésre válaszolni. Ha részletesebben vizsgáljuk meg az adatokat látható, hogy mindkét nem esetében két kiugró életkort gondolnak legjobbnak házasságkötésre az emberek, a nőknek a lakosok 36 százaléka szerint a 25. életévben, illetve 23 százalékuk szerint a 30. életévben legjobb házasságot kötni, a férfiak számára pedig a lakosok 32 százaléka szerint a 30. év, illetve 17 százalékuk szerint pedig a 35. év a legideálisabb.
Gyakran viták vannak arról, hogy melyik együttélési forma a tartósabb, melyik nyújt nagyobb biztonságot, illetve véd meg minket bizonyos káros hatásoktól. A fehérvári lakosok többsége alapvetően úgy gondolja, hogy nem a jogi formától függ az anyagi biztonság, a gyermekek jövőjének megalapozása, a kapcsolat tartóssága, a partnerek, társak közötti ellentétek, konfliktusok rendezése, az önmegvalósítás, illetve a rokonság rokonszenve.
A teljes kutatási beszámoló itt olvasható.